Azok közé az emberek közé tartozom, akik gyerekkoruk óta motoroznak. Az 50 köbcentis Jawa Mustanggal kezdtem, lett MZ-m és fokozatosan lépegettem felfelé a mostani, túrázásra is alkalmas gépemig. Jelenleg két motorom van. Egy nagy, amelyikkel a hétvégéi gurulásokra járok, és egy kisebb, takarékosabb, „közlekedős” kétkerekűm. Jó időben ezzel megyek dolgozni és ügyeket intézni is. Sokat meséltem már a motorozás szórakoztató oldaláról, úgyhogy most vessünk egy pillantást a praktikus oldalára is.

A kismotor megtanított arra, hogy milyen sokat jelent a városi forgalomban, hogy gyorsan tudok manőverezni és kevés helyet foglalok el. Míg autóval a reggeli dugóban 40-50 percet is araszolok, a motorommal legtöbbször 20 perc alatt bent vagyok, hiszen kielőzhetem a kocsisort és elkerülhetem az akadályokat.

A motorral csak egy sávot, egy motornyi helyet foglalok el. Könnyen és olcsón tudok parkolni, akár olyan helyre is beállhatok, ahol egy autó nem fér el. Az üzemanyag-fogyasztásom nem éri el az autós mennyiség felét, ráadásul mire hazaérek, az összes bánatot és feszültséget kiszellőztettem a fejemből.

Motorozás közben megszűnik az agyalás: az ember semmi másra nem figyel, csak a forgalomra, a mozgásra, a váltásokra és az elsuhanó tájra. Sokkal kevesebb stresszel jár, mint a dugóban araszolni a személyautóval.

Éppen ezért azt gondolom, hogy mindenkinek szüksége volna motoros jogosítványra. Szerintem azoknak is, akik az autós vizsga mellett döntenek, kötelezővé kéne tenni, hogy plusz néhány órában motorozzanak, legalább robogózzanak is.

A B-kategóriás jogosítvánnyal simán lehet 50 köbcentis kismotort vezetni. A városon belül dolgozni járni, egy-két ügyet elintézni, elugrani a város végi boltba ez is tökéletes eszköz. Ha az autó helyett inkább egy ilyen robogóra pattanunk, akkor üzemanyagot, pénzt, időt és legalább egy autónyi helyet megtakarítunk. Ahhoz viszont, hogy kellemes utunk legyen, még ezeken a kismotorokon se árt sokat gyakorolni.

Annak, aki nem szeretne hatalmas gépeken kirándulni, szerintem akár az A1 kategóriás jogosítvány is elég. Ezzel már akár 125 köbcentis motorokat is lehet vezetni, tökéletesen alkalmasak arra, hogy akár 40-50 kilométereket is ingázunk velük, de keveset fogyasztanak. Ezekkel a motorokkal akár egy-egy túrára is el lehet menni. Persze, nem egy erőgép egyik sem, de a célnak megfelelő.

B-kategóriás jogosítvánnyal ez a szint már pár órányi tanulással megugorható, így viszonylag olcsó a jogosítványszerzés, de én azt mondom, érdemes többet gyakorolni. Én a motor-jogositvany.hu oldalon találtam meg igazán a számításomat, ugyanis náluk tettem le a vizsgámat, ám még ma is néha kimegyek egy-egy tanpályára vagy vezetéstechnikai tanfolyamra gyakorolni, hogy minden drámai helyzetre fel tudjak készülni. Azonban az egész mit sem érne, ha a Fordulat Autós-Motoros Iskolában nem készítettek volna fel megfelelően! Igazából még ma is igaz, hogy náluk a motor jogosítvány árak a „föld közelében maradtak”, nem szálltak el. Tehát ha valaki akár személyautóra, akár motorra szeretne tanfolyamot végezni és vizsgát tenni, őket mindenképpen érdemes megfontolni!

Szerintem, ha nincs konkrét elképzelésed, vagy nem ültél még motoron, érdemes az elérhető legkisebb kategóriával kezdeni és fokozatosan lépkedni felfelé. Sok „gyakorló motort” lehet venni a piacon, a 125 köbcentis kategória járgányai pedig már egészen olcsón elérhetőek. Persze, az adás-vétel pénzbe kerül, de én mindenki helyében várnék egy-két évet a kategóriaváltások között és fokozatosan jutnék el a legnagyobb motorig. Az említett motoros iskolának egyébként harmincnál is több oktatómotorja van, tehát szó sincs róla, hogy egy felsőbb kategóriára váltáshoz már rendelkezned kellene saját járművel. Igazából eleve furcsa is, ha valaki olyan géppel érkezik, amire még nincs engedélye, nem igaz? A lényeg, hogy ugyan a motor jogosítvány árak nem tartalmazzák a jármű bérleti díját, de bőven megéri ezt kifizetni, hiszen így szerezheted meg a tapasztalatot a nagyobbra váltáshoz.

A felszerelések, ruhák is nagyon sokat jelentenek, főleg a kezdő motorosok esetében, mert nekik bőven van befektetni valójuk. Mindenképpen fontos a motorozáshoz egy jó minőségű lábbelit, térd-, könyök- és gerincvédőt választani és természetesen bukósisakot is. Egy motoros kesztyű akár 6-10 ezer forintba is kerülhet, én mégsem spórolnám el – a kavicsfelverődéstől a bogarakon át sok olyan dolog van, ami kézsérüléshez vezet. Ha megütjük a kezünket, nem is az a legnagyobb baj, hogy az ütés helye fáj, hanem az is, hogy könnyen lehet, hogy a sérülés elvonja a figyelmünket a vezetéstől. Sajnos sok kezdő motoros spórol a felszerelésen, mert örül, ha a motort meg tudja vásárolni, ez viszont elég rossz taktika. Érdemesinkább biztonságos felszereléssel útnak indulni. A fentebb linkelt oldal nem mellesleg a motor jogosítvány árak mellett egy olyan lehetőséget is felkínál, miszerint a náluk tanulók kedvezményesen vásárolhatnak felszereléseket egy ismert, kifejezetten ezzel foglalkozó szakáruházban!

A kezdő motorosok gyakran azt is elfelejtik, hogy a motor sok ápolást igényel. Igen, egy kicsit talán jobban is kell rá vigyázni, mint egy autóra ebből a szempontból, hiszen az alkatrészek sokkal kisebb védelmet élveznek, mint egy zárt motortérben, ráadásul mi sem vagyunk acélból. A rendszeres olajcsere, a láncszett és a gumik karbantartása, a folyamatos ellenőrzések mind abban segítenek, hogy zavartalanul és veszélyek nélkül motorozhassunk. Csakhogy ez is komoly kockázat, ha nem vagyunk felkészülve az első ilyen kiadásokra. Pont ezért segítenek a kedvezmények az indulásnál.

Ha dugóban araszolás helyett sokkal többen motoroznának, gyorsabbá és egy picit környezetbarátabbá is válhatna a közlekedés. A motorozás ráadásul önmagában is egy élmény, megköveteli a jó fizikai kondíciót és azt, hogy fegyelmezetten és odafigyelve közlekedjünk. Szerintem sokat javít a mentális állapoton is.

És hogy a motorozás drága sport? Az én 125 köbcentis motorom, ha az autó kiváltására használom, szezononként egyszer behozza az árát. Cserébe pedig a természetben mozoghatok.