Világ életemben szerettem a zenét, de sajnos főként csak hallgatóként sikerült benne elmerülnöm. Noha általános iskolás koromban jártam néhány éven át egy hegedű tanárhoz, a sok gyakorlás ellenére nem sikerült igazán elsajátítanom a hegedülés művészetét, és mire gimis lettem fel is adtam a dolgot. Azóta is sokszor eszembe jut, hogy milyen kár, hogy semmilyen hangszeren nem játszom, de valószínűleg nincs is hozzá tehetségem.
Amikor megismertem a páromat, akkor már az első randikon kiderült, hogy ő hobbi szinten zenélget, gitározik és énekel egy zenekarban. Mondanom sem kell, szinte egyből levett a lábamról ezzel a mondattal, hiszen melyik lány ne lenne oda a jóképű zenész férfiakért. Mindig arra vágytam, hogy adjon nekem egy szerenádot, úgy, ahogy a filmekben is szokás, de akárhányszor felhoztam neki ezt a témát, Balázs azt mondta, hogy higgyem el, az vérciki lenne és élőben nem olyan ez, mint egy filmen. Elkeseredtem kicsit ettől a mondattól, de a szívem mélyén azért sejtettem, hogy igaza van. A beszélgetést követően teltek múltak az évek, szinte már el is felejtettem, hogy a kapcsolat elején arról ábrándoztam, hogy szerenádot adjanak nekem.
Tavaly nyáron volt az ötödik évfordulónk, amit egy wellness szállodában egy hétvégi pihenéssel ünnepeltünk. Az egyik este Balázs mondta, hogy mindjárt jön, csak lent hagyta a kedvenc törölközőjét a medence mellett, és azt fel akarja hozni. Nem sokkal később, mikor elment, zenét hallottam. Kimentem a szoba erkélyére és akkor láttam, hogy Balázs áll az erkély alatt, kezében egy gitárral és énekel, méghozzá a közös dalunkat. Teljesen elérzékenyültem, annyira kedves gesztus volt tőle. És ha mindez még nem lenne elég, amikor vége lett a dalnak, akkor feltette azt a kérdést is, amire már régóta vágytam. Megkérdezte, hogy hozzá megyek-e feleségül. Én pedig természetesen igent mondtam, hiszen már régen vágytam erre.
Amikor hazaértünk a hétvégéről, akkor elhívtam a barátnőimet kávézni, mert személyesen szerettem volna velük megosztani a nagy hírt. Amikor már mindannyian megérkeztek, akkor nem csináltam mást, csak látványosan letettem a bal kezem az asztalra (hiszen azon volt az eljegyzési gyűrűm), ők pedig egyből észrevették. Akkor persze volt nagy sikoltozás és gratuláció, utána pedig követelték, hogy meséljem el a részleteket. Amikor „mindent kitálaltam”, teljesen le voltak nyűgözve attól, hogy Balázs milyen romantikus. Mi tagadás… tényleg szerencsés lány vagyok.
Idén nyáron, a hatodik évfordulónkhoz legközelebbi hétvégén lesz az esküvőnk, ugyan abban a szállodában, ahol a lánykérés is történt. Nagyon sok mindent kell még addig megszervezni, azonban előtte még lesz egy fontos szervezési feladatom: Meg kell terveznem a legjobb barátnőm lánybúcsúját! Neki alig pár hét múlva lesz az esküvője, a vőlegénye és ő Valentin napon fognak elmenni az anyakönyvvezetőhöz, hogy hivatalossá tegyék a kapcsolatukat. Csak a család és néhány barát lesz ott, nem szeretnének nagy esküvőt. Legalábbis már nem… Régen Lili nagy lagzit tervezett, azonban úgy alakultak a dolgok, hogy a párjának és neki kisbabája lesz, így aztán még a baba márciusi születése előtt szeretnének házasok lenni.
Annak ellenére, hogy az esküvő csak ilyen gyors lesz, a lányokkal úgy döntöttünk, hogy Lili megérdemel egy ízig-vérig leánybúcsút. Persze csak egy lazább verziót, hiszen ő a baba miatt nem ihat, ráadásul nem is maradhat fenn túl sokáig, de ezek az apróságok nem akadályoznak meg minket abban, hogy megünnepeljük utolsó nem házas napjait. Már kora délután el fogjuk kezdeni az ünneplést egy hangulatos étteremben, ahol majd finomakat eszünk és jókat beszélgetünk. Utána pedig elmegyünk mindannyian egy spa-ba, ahol manikűröztetünk és masszázsban lesz részünk. A lánybúcsú pedig, természetesen, nem lenne teljes anélkül, hogy Lili legyen a középpontban. Szerencsére találtam egy weboldalt, ahonnan lánybúcsú kellékeket lehet rendelni, és egy ideje már böngészgetem a kínálatot. Az biztos, hogy rendelni fogok neki egy olyan szalagot, amilyet a szépségkirálynők szoktak kapni, csak ezen persze az lesz, hogy „elkelt”. Ezen kívül pedig szerintem rendelek neki egy szép tiarát is, hogy mindenki tudja, hogy ő a mi kis menyasszonyunk, akit megünnepelünk. Nagyon sok helyes lánybúcsúra való kelléket találtam, vannak köztük kedvesek és jó néhány erotikusabb hangvételű is. Nem kizárt, hogy azokból is rendelek néhányat…
Kíváncsi vagyok, hogy nekem rendeznek-e majd lánybúcsút a barátnőim a nagy nap előtt, de remélem, hogy rám is vár majd valami kellemes, lányos szórakozás akkor.